Döbbenet-Levelebeka

El sem hiszem

Eladtuk a lakást, legalábbis szerződtünk. Az okirat módosítás majdnem másfél évbe telt, de sikerült. Tanácsadást vállalok.

Elkezdtünk házakat nézni. Mondjuk nézni eddig is néztem, de most már terepszemlét is tartunk. Tizenvalahány éve ingatlanokkal foglalkozom, de még mindig megdöbbentenek a hirdetések. Azt még csak megértem, hogy a tulajdonos elfogult az otthonával, de az ingatlanos a tökömért mondja azt valamire, hogy gyönyörű otthon és briliáns kert, amikor a vak is láthatja, hogy a valóságban csupán egy átlagos ház gyér fűvel. Tegnap 10 percig kacagtam egy fotón, ahol a kertről készült képen a tuják között settenkedett a tulajdonos, kb., mint egy elefánt a cseresznyefán, valamint a kép jobb sarkában egy maci napozott.

A sarokkádat és a sárga falakat betiltanám a világon mindenhol, és a nagy kedvencet, a kőmintázatú falburkolatot is. Azt is megjegyezném, hogy a galéria az nem szoba.

Az van közben, hogy Pasas elment vásárolni, és úgy tűnik, minden sorból felhív. Most a hajformázókról küld fotót, mert nem hiszem el, hogy nincs rózsaszín taft. És tényleg nincs göndör fürtökre való, de a micellás vizet megtalálta.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!