1.0Döbbenet-Levelebekahttps://levelebeka.cafeblog.hulevelebekahttps://levelebeka.cafeblog.hu/author/levelebeka-2/<p>Kicsináltam magam egy jófajta májkrémválogatással. Péntek éjjel, midőn aludni tértem már sejtettem, hogy ez az éjszaka más lesz, mint a többi. Gyomromat ezer rút manó bokszolta, de nem adtam meg magam, próbáltam álomba szenderülni. Küzdöttem rendületlenül, de még addig se jutottam, hogy a takaró átmelegedjen. Ücsörögtem a fajanszon, ölelgettem a lavórt, a lábam zsibbadt, és a görcsök közepette azon drukkoltam, hogy csak ne kelljen használni a lavórt, mert lyukas az alja. Nem értem én ezt, mindig veszek egyet, aztán valamelyik gyerek rááll. Mondjuk sejtem melyik az a lókötő.</p> <p>Három óra körül sikerült elszenderednem magzatpózban. A másnap kótyagosan telt, de egyéb bajom nem volt. Este csak nem bírtam ellenállni a májkrémnek, és mivel részemről nem is ez volt a fő gyanúsított, bátran csemegéztem belőle ismét. Hajnal két óra körül jött a felismerés, hogy ezt bizony elcsesztem. Gubbasztottam a nagy fehéren hajnalig, de másnap már nemet mondtam a gyilkos májkrémnek. Pedig a gyümölcs ízű igazán kitűnő volt.</p>rich